márna A: 1590 Maarna (Szikszai Fabricius: LatMSzj. 90 [ɔ: 80]); 1793–1797 Marina (Herman: HalK. 2: 811) J: ’a pontyfélék családjába tartozó megnyúlt, hengeres testű hal | Flußbarbe (Barbus barbus)’
Jövevényszó egy déli szláv nyelvből vagy a szlovákból. | ≡ Szbhv. mrena; szln. mrena; szlk. mrena: ’márna’ [tisztázatlan eredetű]. ≋ Megfelelői más szláv nyelvekben is megtalálhatók. ⌂ A márna alak az eredeti marina változatból keletkezett második nyílt szótagbeli hangzókieséssel és pótlónyúlással.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 329; TESz.; EWUng.