már A: 1372 u./ ÿmmar (JókK. 29); 1495 e. imma (GuaryK. 65); 1618 má (NySz.); 1834 Mág (Kassai: Gyökerésző 3: 324); 1863 mán (MTsz.); nyj. márt (ÚMTsz.) J: 1 1372 u./ ’hát, ugyan | also, denn’ (↑); 2 1476 k. ’többé 〈nem, nincs〉 | mehr 〈nicht〉’ # (SzabV.); 3 1585 ’máris | schon, bereits’ # (Cal. 497); 4 [már ... már] 1635 ’most ... most | mal ... mal’ (NySz.)
Belső keletkezésű, keletkezésmódja azonban bizonytalan. | ⌂ A szótő a →más tövével lehet azonos. A szóvégi -r jellege és funkciója tisztázatlan. A szó végi g, t nyomatékosító elemek lehetnek. ∼ Idetartozik: már-már ’kis híján’ (1635: NySz.) összetétel a szó megkettőzésével keletkezett. – Idetartozik még a csupán összetételben előforduló máron ’már’ (1372 u./ ÿmaran (JókK. 17); immáron (1591: NySz.)). Ez az immár →im- szóból keletkezett, valószínűleg -n módhatározó raggal.
☞ MNy. 58: 483; TESz.; EWUng.→ im-, máma, másUN UEW. № 554