málna A: 1366 Malnas [sz.] [hn.] (SzékOkl. 1: 70); 1667 Málna (Lippay: PosoniK. 3: 227); 1789 mánát (NSz.); 1795 Manna ... eczetett (NSz.); 1854 mánya (NSz.); nyj. malina, marina (MTsz.) J: 1 1366 ’málnát termő tüskés erdei és kerti cserje | Himbeerstrauch (Rubus idaeus)’ # (↑); 2 1667 ’apró, piros bogyókból összetett, gömbölyded, kellemes illatú, édes levű gyümölcs | Himbeere’ # (↑); 3 1838 ’szeder | Brombeere’ (Tsz.); 4 1957 ’málnaszörp | Himbeersaft’ # (Bálint: SzegSz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. malina ’málnacserje; málna; kövi szeder’; szlk. malina ’málnacserje; málna’, (N.) ’eperfa, szederfa’; or. малина ’málnacserje; málna’; stb. [< szláv *mal- ’sötét, fekete’].  ⌂  A málna alak a második nyílt szótagban bekövetkezett hangzókieséssel és pótlónyúlással keletkezett. A három szótagos változatok későbbi külön átvételek a szlovákból. A 3. jelentés metafora a 2. jelentés alapján. A 4. jelentés a málnaszörp  (1888: NSz.) összetétel előtagjának önállósulásával keletkezett; az összetételhez vö. málnaszirup ’ua.’  (1745: NSz.).

☞ Kniezsa: SzlJsz. 325; TESz.; EWUng.