muter A: 1840 Mutter-tekerő-kulcs (HOklSzj. 103); 1867 mújder (NSz.); 1872 Muterfogó (Nyr. 1: 333); nyj. Mujdër (Nyr. 45: 141) J: 1 1840 ’anyacsavar, csavartok | Schraubenmutter’ (↑); 2 1854 ’anya, mama | Mutter’ (NSz.); 3 1897 ’nagyanya; öregasszony | Großmutter; alte Frau’ (Nyr. 26: 525); 4 1916 ’anyós | Schwiegermutter’ (Nyr. 45: 141); 5 1957 ’a bordélyház tulajdonosnője; kerítőnő | Bordellwirtin; Kupplerin’ (Bálint: SzegSz.)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Mutter ’a nő a gyerekeihez képest; anyacsavar’, (R.) ’a házigazda felesége; idős nő’, (baj.-osztr.) muədə ’anya’, (h. baj.-osztr.) muidə ’ua.’ [indoeurópai eredetű; vö. óind mātár-; lat. mater; ang. mother; stb.: ’ua.’]. ⌂ A változatok többszöri átvételre utalnak. Az 1. jelentés a magyarországi német kézművesek nyelvéből származik. A szónak ma leginkább csak a 2. jelentése él a bizalmas nyelvhasználatban.