mucsai A: 1887 mucsai (BorsszemJ. 1887. okt. 16.: 6); 1924 mucsai (Szirmay: TolvSz. 38) J: ‹mn› 1924 ’faragatlan, elmaradott, parlagi | hinterwäldlerisch, zurückgeblieben’ (↑) | ‹fn› 1924 ’faragatlan, elmaradott, parlagi személy | Hinterwäldler’ (↑)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ A megnevezés olyan helyneveken alapulhat mint pl. Mocsa ([1237–1240] Macha [hn.]: (PRT. 1: 777)) vagy Mucsi [hn.] (1403 Mulsche [hn.]: (Csánki: TörtFöldr. 3: 442)). A szóvég -i melléknévképző. Más falvak neveiből képzett származékszavak hasonló jelentéséhez vö. →alpári. – A szó sokkal korábbi lehet, mint a rendelkezésünkre álló első adat.
☞ TESz.; EWUng.