moly A: 1395 k. moÿl (BesztSzj. 1132.); 1405 k. mol (SchlSzj. 1717.); 1416 u./² mol' (MünchK. 12va); 1525 k. Mool (Gl.); 1774 Molly-fü (NévtD. 44: 118); 1787 Mójnak (NSz.) J: ’apró, szőrmét, gyapjút rágó hernyó, ill. ennek lepkéje | (Kleider)motte’ #

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. molj; szlk. mol'a, mol'; or. моль; stb.: ’moly’ [< szláv *mel- ’őröl, darál’].  ≋  Megfelelői: albán molë; rom. molie: ’moly’.

Melich: SzlJsz. 1/1: 141; AkNyÉrt. 20/3: 81; Kniezsa: SzlJsz. 342; TESz.; EWUng. könyvmoly, malom