metropolisz A: 1587 metropolissa (Nyr. 92: 345); 1620 Metropollya [l-j] (Nyr. 92: 345); 1887 metropoliszt (NSz.) J: ’nagyváros; főváros | Großstadt; Hauptstadt’
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. metropolis ’a gyarmatosok anyavárosa; főváros ‹egy gyarmaté›’ [< gör. μητϱόπολις ’ua.’, a gör. μήτηϱ ’anya’ + gör. πόλις ’város’ alapján]. ≋ Megfelelői: ném. Metropolis, Metropole; fr. métropole; stb.: ’nagyváros; anyaváros, szülőváros’. ⌂ A szóvégi s-hez vö. →április stb.; az sz-es változathoz vö. →cirkusz stb. A metropol változat német vagy francia hatást mutat.
☞ Nyr. 92: 345; TESz.; EWUng.→ matéria, metró, metropolita, politika