szócikk megosztása

menza A: 1716 Mensát (MNy. 79: 246); 1897 Menza (Nyr. 26: 565) J: ’kedvezményes diákétkeztető | Speisehaus für Studenten und Schüler’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. mensa ’asztal; fogás ‹étkezés részeként›’ [< lat. metior ’(meg)mér’]. Eredetileg az étel szétosztására utalt. Vö. még lat.  (h.) mensa academica ’diákétkeztető’.  ≋  Megfelelői: ném. Mensa; ol. mensa; stb.: ’ua.’.  ⌂  A z-s változat német hatásra utal.

☞ TESz.; EWUng.→ matring, méter, mód