memória A: 1591/ memoriája (MNy. 69: 366); 1902/ memóriám (NSz.) J: 1 1591/ ’emlékezőtehetség | Erinnerungsfähigkeit’ (↑); 2 1972 ’a számítógép adattároló egysége | Speicher eines Computers’ (ÉKsz.)

memoriter A: 1803/ memoriter (NSz.) J: ‹hsz› 1803/ ’fejből, emlékezetből | auswendig’ (↑) | ‹fn› 1 1940 ’könyv nélküli tanulás | Memorieren’ (ÚILex. 18: 4488); 2 1957 ’könyv nélkül megtanulandó szöveg | Memorierstoff’ (Bakos F.: IdSz.)

Latin jövevényszók. |  ≡  Lat. memoria ’emlékezet, emlékezés’ [< lat. memor ’vmire emlékező, jó emlékezőképességű’] | lat. memoriter ’fejből, emlékezetből’.  ≋  Megfelelői: ném.  (R.) memoria; ang. memory; stb.: ’emlékezet, emlékezés; emlékezőképesség’; – ang. memoriter ’fejből, emlékezetből’.  ∼  Idetartozik: memorizál ’betéve (meg)tanul’  (1810/: NSz.), ez a ném.  (R.) memorisieren ’ua.’ hatására keletkezett. A szóvéghez vö. →demoralizál, →favorizál.

☞ TESz. memoriter a.; EWUng.