maszlag A: 1544–1546 mazlak (MonÍrók. 1: 364); 1546/ maßlag (Tinódi: Cronica i1a); 1788 Maszlachnak (NSz.); 1800 maszlogot (NSz.); 1892 Maszlang (Ethn. 3: 58) J: 1 1544–1546 ’méreg; mérgezett étel | Gift; vergiftete Speise’ (↑); 2 1641 ? ’csalás és ámítás, merő ámítás | Lug und Trug, fauler Zauber’ (MNy. 88: 510), 1761 ’ua.’ (NSz.); 3 1664 ’a burgonya rokonságába tartozó mérges növény, nagy fehér virággal és tövises tokterméssel | Stechapfel’ (Lippay: PosoniK. 1: 97); 4 1788 ’mámort és dühöt okozó ital | berauschendes und wütend machendes Getränk’ (↑)

Vándorszó. |  ≡  Oszm.  (N.) maslık ’beléndek, kígyószisz; maszlag; indiai kender’; blg. маслак ’beléndek’; szbhv.  (R.) maslak ’beléndek; harag, düh; bosszúálló’; cseh  (N.) mašlak ’bódító lé’; le.  (R.) maslok ’kábító növényi kivonat’; ném.  (R. bajor) maßlach ’maszlag’; stb. Forrása: arab maṣlūḳ ’ua.’. Bizonyára a Balkánról terjedt el.  ⇒⌂  A magyarba főleg a németből, esetleg szerbhorvát közvetítéssel került.  ⌂  Az eredeti jelentés az 1. vagy a 3. jelentés lehetett. A szónak ma leginkább a 2. jelentése ismert.  ⌂⇒  A magyarból (szóvégi g-vel): rom.  (N.) măslag; szbhv.  (N.), (R.) maslag; szlk.  (K.) maslag; stb.: ’maszlag’.

☞ Kniezsa: SzlJsz. 886; TESz.; EWUng.