markáns A: 1875 markans (VasárnapiU. 1875. szept. 5.: 571); 1888 markans (NSz.); 1898 markánsan (NSz.) J: ’határozott, jellegzetes | markant’

Német jövevényszó. |  ≡  Ném. markant ’feltűnő, szembeötlő; erősen jellegzetes’ [< fr. marquant ’ua.’].  ≋  Megfelelői: szbhv. markantan; cseh markantní; stb.: ’ua.’.  ⌂  Az ns végződés latinosítással jött létre; vö. →briliáns, →frappáns stb.

TESz.; EWUng. markíroz