mar¹ A: 1138/ Morau [sz.] [szn.] (MNy. 32: 132); 1372 u./ megmaruala (JókK. 146) J: 1 1372 u./ ’széttép; fölfal | zerreißen; auffressen’ (↑); 2 1416 u./ ’〈rendszerint foggal, körömmel〉 felsért, megsebez, szaggat | beißen, reißen, verletzen’ # (BécsiK. 199); 3 1416 u./² ’morzsol; dörzsöl | zerkrümeln; reiben’ (MünchK. 60rb); 4 1585 ’civakodással, szidalmazással, rágalmakkal stb. ártani igyekszik vkinek | mit Schimpf und Verleumdungen bekämpfen, mit jmdm in ewigem Zank liegen’ (Cal. 611); 5 1817 ’〈vegyi anyag〉 csípő, roncsoló hatást fejt ki | ätzen’ # (NSz.); 6 1953 ’〈fa- és fémiparban〉 forgácsoló szerkezettel megmunkál | fräsen’ (Országh: MAngSz.) Sz: maró 1138/ [szn.] (↑); 1853 ’ragadozó madár | Raubvogel’ (MNy. 13: 177); 1953 ’marógép, a marógép forgácsoló alkatrésze | Fräse’ (Országh: MAngSz.) | marás 1416 u./¹ megmaraſod (BécsiK. 199) | mardos 1495 e. mardoſaſa [sz.] (GuaryK. 2) | marakodik 1621 Marakodni [sz.] (Szenczi Molnár: Dict.) | marós 1867 marós ‹mn› (CzF.); 1959 ’marógépen dolgozó munkás | Fräser’ (NSz.)

Valószínűleg örökség az uráli korból. |  ≡  Vog.  (AK.) mor- ’tör, eltör, összetör ‹tárgyatlan›’; osztj.  (V.) mɔri̮- ’elreped, elhasad, kettétörik, széttörik’; finn muru ’darabka, törmelék’, murta- ’(össze)tör’; ? lp.  (norv.) mǫrre ’morzsa; falat, harapás ‹pl. kenyér›’, moarrâ- ’darabokra tör’; – jur. mardā- ’kettétör, széttör ‹tárgyas›’; szelk. morru ’darab, falat’, morna- ’széttör, összetör’; kam. bǝ̑rujdābə- ’(össze)tör, szétfeszít’; stb. [uráli *murɜ (valószínűleg mura) ’darab, morzsa; széttördel, szétmorzsol, széttör, összetör’; feltehetőleg hangutánzó-hangfestő eredetű].  ≋  Megfelelői: óind mor̥ṇāti ’összezúz, szétnyom, széttör’; lat. molere ’őröl; szétdörzsöl, szétmorzsol, darabol’.  ⌂  A magyarban az igenévszó igei értékű tagja él tovább, ahol az uráli alapjelentés ’foggal, körömmel szétszaggat’ jelentésárnyalata a ’beleharap vmibe, megrág vmit’ jelentésből keletkezett. Az eredeti jelentés is megőrződött; vö. →töremora. Az első személynévi adat mind a négy korábbi jelentésre vonatkozhat.

☞ FUF. 2: 166; MNy. 52: 297; Vir. 1967: 209; TESz.; MSzFE. mar² a.; MSFOu. 151: 287; EWUng.→ malom, marcong, mart, martalék, morzsa, töremoraUN UEW. № 566