manzárd A: 1793 Manzsárdnak-is (NSz.); 1850 mansardlakába (NSz.); 1865 mánszárd (Babos: KözhSzt.); 1936 Manzárd (Horovitz: IdSzMagy.) J: ’megtört tető; padlástér szobákkal | ausgebauter Dachstuhl; Zimmer darin’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Mansarde; ang. mansard; fr. mansarde; stb.: ’manzárdszoba, tetőtéri szoba’. A franciában keletkezett [< fr. comble à la mansarde ’Mansard-féle tetőszerkezet’, az építész F. Mansart (1598–1666) neve alapján]. ⇒⌂ A magyarba a németből vagy a franciából került.
☞ TESz.; EWUng.→ akkumulál