magol A: 1843 magoljuk (NSz.) J: ’gondolkodás nélkül, szóról szóra megtanul | büffeln’

Származékszó. |  ⌂  A →mag-ból keletkezett -l igeképzővel. Azon a nézeten alapulhat, hogy valaki tanagyagot nem összefüggésében tanulja, hanem szóról szóra bebiflázva úgy tesz, mint a magokat egyenként felcsipkedő madár.

TESz.; EWUng. mag