lóvé A: 1900 Lóve (Jenő–Vető: TolvSz. 85); 1911 Lövé (RTolvSz.); 1914 lové (Nyr. 43: 233); 1924 lóvé (Szirmay: TolvSz.) J: 1 1900 ’pénz | Geld’ (); 2 1957 ’borravaló | Trinkgeld’ (Bálint: SzegSz.)

Cigány jövevényszó. |  ≡  Cig. love, (lov.) lōve [többes szám]: ’pénz’ [valószínűleg indoeurópai eredetű; vö. óind lōhá- ’vöröses színű fém’; izl.  (óizl.) rauđi ’vörösvasérc’; stb.]. Vö. még cig. lovo [egyes szám] ’érme’.  ≋  Megfelelői: ném.  (argó) lowo, lowe ’pénz’; fr.  (argó) lauvé ’ua.’; szbhv.  (argó) lóva ’ua.’; stb.  ⌂  Az argóból bekerült a bizalmas használatú köznyelvbe.

MNy. 27: 289; TESz.; EWUng. rozsda, rőt, rubin