lép¹ A: 1372 u./ veppek [~ik □] (JókK. 43); 1395 k. lepew [sz.] (BesztSzj. 944.); 1416 u./¹ vėpėc [~ik □] (BécsiK. 38); 1719 lép (NSz.) J: ’járó mozdulatot tesz | schreiten, einen Schritt tun’ # Sz: lépés 1416 u./¹ vepeſe ’menés, járás | Schreiten, Gehen’ (BécsiK. 188); 1456 k. ’a járás egy mozzanata | Schritt’ (SermDom. 2: 373); 1784/ ’eljárás, intézkedés | Maßnahme’ (NSz.); 1937 ’sakkjáték egy mozzanata | Zug 〈im Schachspiel〉’ (NSz.) | lépték 1834 (MathMűsz. Scala a.)

Valószínűleg örökség az ugor korból. |  ≡  Vog.  (T.) lǟp- ’helye van, elfér’; osztj.  (O.) lep- ’helyet talál, bemegy ‹szobába›, elfér’ [ugor *läppɜ- ’bemegy, belép’].  ⌂  Az egyeztetés alapján a lép alak az elsődleges, amelyből a vép változat részleges hasonulással keletkezhetett; vö. →lék. A szó belsejéhez vö. →lep, →lép² stb. A magyarban végbement jelentésváltozáshoz vö. a →fér jelentéseit.  ⌘  A lépték nyelvújítási származékszó.

☞ NyK. 62: 323; TESz. lépték a. is; MSzFE. lép² a.; EWUng.→ lépcső, lépten-nyomonUN UEW. № 1793