léllah A: 1395 k. lelah (BesztSzj. 585.); 1405 k. lellach (SchlSzj. 1145.); 1519 leellahot (JordK. 741) J: ’lepedő; lepel, függöny | Bettuch; Tuch 〈als Hülle, Schleier〉, Vorhang’

Német  (f.-ném.) jövevényszó. |  ≡  Ném.  (kfn.) lîlach, (R. baj.-osztr.) leylach  (h. kor. úfn.) leilachen [többes szám], – ném. Leilach: ’(vászon)lepedő’ [vö. ném. Leinen ’lenvászon’ + Laken ’lepedő’].  ≋  Megfelelője: szln. lilahen ’ua.’.

TESz.; Mollay: NMÉr.; EWUng. linóleum, superlát