lát-
I láthatár A: 1786 láthatár (Szily: NyÚSz.) J: ’horizont, látóhatár | Horizont’ | látkör A: 1800 látkörein (MHírm. 1800. dec. 30.: 826); 1821 látkörön (Szily: NyÚSz.); 1821 látkörön (Szily: NyÚSz.) J: ’láthatár, horizont | Horizont’ | látcső A: 1807 látcső (Szily: NyÚSz.) J: ’távcső, messzelátó | Fernrohr’ | Ilyenek még: látpont ’nézőpont, szempont | Blickpunkt’ (1807: Szily: NyÚSz.); látideg ’látóideg | Sehnerv’ (1828: Szily: NyÚSz.); látszerész ’optikus, látszerkészítő | Augenoptiker’ (1834: Kunoss: Szóf.); láttáv ’látótávolság | Sehweite’ (1843: Szily: NyÚSz.)II látlelet A: 1833 látleletben (TudGyűjt. 17/2: 43); 1838 látlelet (Tzs.) J: ’orvosi bizonyítvány boncolás, testi sértés stb. eredményéről | ärztlicher Befund’ | látkép A: 1844 látképe (Életképek 1844. júl. 31.: 146); 1851 látképe (NSz.) J: ’megtekintés, megnézés 〈képé〉; szemlélet, nézet, kép | Ansicht 〈Bild〉’ | látrajz ∆ A: 1873 látrajzi [sz.] (BpKözlöny 1873. márc. 21.: 568); 1958 látrajz (Eckhardt: MFrSz.) J: ’vázlatrajz | Panoramaskizze’
Tükörfordítások előtagja, a →lát alapján létrehozva. | ⌂ A tükörfordítások német minta alapján keletkezett összetett szók; vö. ném. Sehfeld ’látómező’, Sehkreis ’látókör’, (R.) sehrohr ’távcső’ stb. – Az előtag az 1. csoportban folyamatos melléknévi igenévi értékű, a látlelet esetében jelentése ’szemle; vizsgálat’. Hasonló típusú összetett szavakhoz vö. →lő-, →véd- stb. Az 1. csoport összetett szavainak megfelelő igeneves szószerkezetekhez vö. látó cső ’távcső’ (1793: NSz.); látó punktum ’szempont, nézőpont’ (1789: NSz.); stb. – Egyes szavak, mint pl. látlelet (↑), látrajz (↑) közvetlen német minta nélkül a korábbi összetett szók analógiájára keletkeztek. – A látrajz kivételével valamennyi nyelvújítási szó.