lánc A: 1405 k. lanch (SchlSzj. 2093.); 1425 laanch (OklSz.); 1553 lanchorwl (LevT. 1: 124) J: 1 1405 k. ’egymásba kapcsolt fémkarikákból v. fémszemekből álló eszköz | Kette 〈Art Band〉’ # (); 2 1779/ ’10 öl mint hosszmérték; kb. 1 hold mint területmérték | 10 Klafter als Längenmaß; etwa 1 Joch als Feldmaß’ (NSz.); 3 1879 ’szövet hosszirányú fonala | Kette 〈Weberei〉’ (NSz.)

Jövevényszó, valószínűleg egy nyugati szláv vagy keleti szláv nyelvből. |  ≡  Cseh  (R.) lancúch; szlk.  (K.) lancuch; or.  (R.) ланцуга, (N.) лáнцуг; ukr. лáнцюг stb.: ’lánc’ [tisztázatlan eredetű].  ⌂  A magyarba átkerült alak *lancuch; a csak egy adatból ismert láncó változat feltehetőleg ebből alakult. A lánc alak a valószínűleg kicsinyítő képzőnek értelmezett szóvégi ó elhagyásával keletkezhetett. A 2. jelentés azzal függ össze, hogy régen földmérésre, parcellázásra láncot használtak. A 3. jelentés a ném. Kette ’lánc; láncfonal’ stb. mintájára keletkezett tükörjelentés.  ⌂⇒  A magyarból: (részben esetleg visszakölcsönzésként): szbhv. lanac ’lánc; egy fajta régi hossz- és területmérték’, (R. Kaj) lanc ’lánc’; szlk.  (K.) lanc ’ua.’; ukr.  (N.) ланц ’ua.’; rom. lanț ’ua.’; stb.  ≂  A régi Lanczij [hn.](1219/: VárReg. 10.) és Lanch [hn.](1263: OklSz.) idetartozása tisztázatlan; esetleg különböző személynevekre mennek vissza.

Melich: SzlJsz. 1/1: 130; Kniezsa: SzlJsz. 302; NytudÉrt. 50: 29; MNy. 65: 212; TESz.; MNy. 88: 212; EWUng.