luft ∆ A: 1874 luftos [sz.] (BorsszemJ. 1874. márc. 8.: 4); 1879 luftos [sz.] (NSz.) J: 1 1879 ’szél, szellő, légáramlás | (leichter) Wind, Luftzug’ (↑); 2 1881 ’levegő | Luft’ (NSz.); 3 1908/ ’az, ami nem számít, semmiség | Nichtigkeit’ (Zolnay–Gedényi); 4 1928 ’a labda mellé való rúgás 〈a labdarúgásban〉 | Fehlschlag 〈im Fußballspiel〉’ (Bánhidi: Sportny. 268)
Német jövevényszó. | ≡ Ném. Luft ’levegő’ [germán eredetű; vö. gót luftus ’levegő’; óész. germ. lopt ’ua.; ég(bolt) padlásszoba’; stb.]. ≋ Megfelelői: szbhv. luft ’levegő’; cseh (N.) luft ’ua.’; stb. ⌂ A szó valószínűleg a bajor-osztrák közvetítésével került a magyarba. A 4. jelentés valószínűleg a hazai német városi nyelvben keletkezett; ehhez vö. →drukkol.
☞ TESz.; EWUng.→ lift, luftballon