lokál A: 1835 local [es. nem m.] (Kunoss: Gyal.); 1842 localéjában (NSz.); 1913 lokál-jában (NSz.) J: 1 1835 ? ’hely; helyiség | Ort; Raum, Räumlichkeit’ (), 1842 ’ua.’ (); 2 1913 ’táncos (éjszakai) mulatóhely | Nachtlokal’ ()

Nemzetközi szó. |  ≡  Ném. Lokal ’hely, helyiség; vendéglő’; ang. locale ’hely, helyiség’; fr. local ’ua.’; stb. A franciából terjedt el [< fr. local ’helyi’ (lat. localis ’ua.’)].  ⇒⌂  A magyarba főleg német közvetítéssel került át. Ma a 2. jelentésben él; vö. ném. Nachtlokal ’éjszakai mulató(hely), lokál’.  ∼  Ugyanerre az etimonra megy vissza a (R.) lokál ’elhelyez; odaad’  (1552: MNy. 80: 254) ige; ez a lat. locare ’elhelyez, helyére tesz; bérbe ad’ átvétele. Szintén erre az etimonra vezethető vissza a lokális ’helyi’  (1796: NSz.); ez a melléknév a lat. localis ’ua.’ szóból származik. Az ugyancsak idetartozó lokalizál ’helyhez köt; vminek a terjedését megakadályozza’  (1865: Babos: KözhSzt. loca a.) ige pedig a ném. lokalisieren ’ua.’ átvétele.

TESz. lokalizál a. is; EWUng. lokomotív, lugas, oszlop, stóla