legenda A: 1372/ legendaÿa (JókK. 49); 1531 leegẏendaÿaban (ÉrsK. 346); 1895 lëgënda (Balassa J.–Simonyi: TMNy. 182) J: 1 1372 u./ ’szentek életéről szóló csodás történet, elbeszélés | Heiligenerzählung, Legende’ (); 2 1823 ’kitalált mondai, csodás történet | sagenhafte, unglaubhafte Geschichte’ (NSz.); 3 1865 ’körirat 〈érméken〉; jelmagyarázat | Umschrift 〈auf Münzen〉; Zeichenerklärung’ (Babos: KözhSzt.)

legendárium A: 1834–1835 Legendariumot (MTTÉvk. 3: 19); 1895 Legendarium (PallasLex.); 1937 legendárium (Sauvageot: MFrSz.) J: ’legendáskönyv | Legendar’

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat.  (e.) legenda [többes szám] ’legenda, szentekről szóló elbeszélés’, (h.) ’felirat’ [< lat. legere ’gyűjt; olvas; felolvas; kiválogat’] | lat.  (e.) legendarium ’legendagyűjtemény’.  ≋  Megfelelői: ném. Legende, Legendar; fr. légende, légendaire; stb.: ’legenda’, ’legendárium’.  ⌂  A korábbi változatok szó belseji gy-s ejtéséhez vö. →angyal stb.; a g-vel ejtett alakhoz vö. →evangélium stb.

TESz.; EWUng. delizsánsz, elegáns, intelligencia, lecke, légió, lektor, lexikon, negligál, olvas