lazsnak × A: 1321 ? Losnuk [hn.] (Csánki: TörtFöldr. 3: 77); 1395 k. laʒnak (BesztSzj. 575.); 1405 k. laſnak (SchlSzj. 1138.); 1529 lasnyak (OklSz.); 1584 Losnokot (MNy. 88: 508); 1784 asnakolni [sz.] (Baróti Szabó: KisdedSz. 51); 1796 meglaslakolnak [sz.] (NySz.); nyj. azsnákol, nazsnagol [sz.] (MTsz.); razsnak (MTsz.); lazsgyakol [sz.] (ÚMTsz.) J: 1 1395 k. ’pokróc; zsák, ponyva | Decke; Tuch zum Einbündeln’ (); 2 1544 ’durva, bolyhos szövet | grobes, zottiges Tuch’ (OklSz.); 3 1595 ’ágybetét, matrac | Betteinlage, Matratze’ (Ver. 25.); 4 1766 ’ütleg, verés | Schläge, Prügel’ (NSz.) Sz: lazsnakol [főleg ~ol] 1784 ’elver, elpáhol | verprügeln’ ()

Szláv jövevényszó. |  ≡  Mac. ложник; szlk.  (N.) ložník; or.  (N.) лóжник; stb.: ’(durva) takaró’ [< szláv *log- ’fekszik’].  ⌂  Az a kezdetű változatok az ellazsnakol származékszó téves tagolásával kelethezhettek. A főnévi 4. jelentést az magyarázza, hogy régen a közösség ellen vétkezőt úgy büntették, hogy pokrócot borítottak a fejére s megverték; vö. megzsákol (→zsák).

Kniezsa: SzlJsz. 308; TESz.; EWUng. barlang, láger, lektika, palozsnak, parlag, zálog