lapocka A: 1405 k. lap[i]chka (SchlSzj. 381.); 1493 lapoczka (OklSz.); 1533 Valkoͤz lavoczka (Murm. 742.); 1551 vál lapitzkaiara (NySz.); 1792 lapatzkáját (NSz.); 1795 lopotzka (NSz.); nyj. lepöcke (NéprÉrt. 30: 238) J: 1 1405 k. ’az ember és az emlősállatok hátán levő, háromszög alakú, lapos csont | Schulterblatt’ # (↑); 2 1493 ’lapát v. más, hozzá hasonló eszköz | Schaufel; schaufelähnl. Gerät’ (↑); 3 1816 ’〈különféle ekerészek megnevezéseként〉 | 〈Benennung versch. Pflugteile〉’ (Balassa I.: Eke 214)
Szláv jövevényszó. | ≡ Szln. (N.) lopȃtka; szlk. lopatka; or. лопатка; stb.: ’kis lapát; lapocka; stb’ [< szláv *lopata ’lapát’; vö. →lapát]. ⌂ A szó belseji szláv tk > m. ck hangváltozáshoz vö. kalicka (→kalitka). A lepöcke változat hangrendi átcsapással keletkezett.
☞ Kniezsa: SzlJsz. 305; TESz.; EWUng.→ lapát