kő [7/1] A: 1009/ Oryaskw [hn.]; Kwkuth [hn.] (MNL (OL) Dl. 280274); 1037/ Kwesd [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 200953); 1055 kueſ [sz.] (TA.); 1135/ Kűkezű [hn.] (MNL (OL) Dl. 5775); 1138/ Kewe [sz.] [szn.] (MNy. 32: 131); 1193 qweſcut [sz.] [hn.]; Qweſtou [sz.] [hn.]; quesarc [sz.] [hn.] (MNL (OL) Dl. 27); 1193 quieſcut [sz.] [hn.] (ÓMOlv. 56); 1193 hýgiſkeu [hn.] (ÓMOlv. 58); (†1061/) 13. sz. Chenkyu [hn.] (Györffy: DHA. I: 168); 1528 Tzogake [hn.] (MNy. 63: 15); 1777 kü (NSz.); nyj. küj [□] (MTsz.); kűjj [□] (ÚMTsz.) J: 1 1055 ’szilárd, kemény, éghetetlen ásványi anyag | Stein’ # (↑); 2 1395 k. ? ’drágakő | Edelstein’ (BesztSzj. 598.), 1516 ’ua.’ (Zolnai Gy.: Nyelveml. 204); 3 1490 k. ? ’súly; súlymérték | Gewicht, Gewichtsmaß’ (NagyvGl. 300.), 1538 ’ua.’ (Pesti: Nomenclatura K [1]); 4 1525 k. ’belső szervekben kialakuló kemény, kőszerű képződmény | Stein 〈Med〉’ (Gl.); 5 1592 ? ’villám; mennykő | Blitz’ (Cisio H3a), 1700 ’ua.’ (Nyr. 71: 62); 6 1592 ? ’jégeső; kőeső | Hagel; Steinhagel’ (Nyr. 71: 62), 1719 ’ua.’ (Nyr. 71: 62) Sz: köves 1037/ [sz.] (↑); 1055 (↑) | kövecs 1211 Keuueche [sz.] [szn.] (PRT. 10: 508) | kövi 1243 ? Kevy [szn.] (Fejér: CD. 4/1: 290); 1395 k. keuy̋ (BesztSzj. 302.) | kövecses 1268 Cuechesporog [hn.] (OklSz.) | kövecske 1416 u./¹ ko̗uèւkè (BécsiK. 230) | kövez 1416 u./¹ meǵ ko̗uèztèſſec [sz.] ’〈büntetésként〉 kövekkel dobál vkit; megkövez | steinigen’ (BécsiK. 251–252); 1792 [sz.] ’felületet kőlapokkal burkol | pflastern’ (NSz.) | kövület 1800 Kö́vǘlet (NSz.) | kőzet 1845 Kőzet (Szily: NyÚSz.)
Örökség a finnugor korból. | ≡ Vog. (T.) küw ’kő’; osztj. (V.) köγ ’ua.’; zürj. (Sz.) iz-ki ’malomkő’, tkp. ’kő-kő’ (iz ’kő’); votj. (Sz.), (G.) ke̮ ’malomkő’; cser. (KH.), (U.) kü ’kő’; md. (E.), (M.) kev ’ua.’; finn kivi ’ua.’ [fgr. *kiße ’kő’]. ≋ Megfelelői:juk. šäu, χäi ’ua.’. ⌂ A 2., 4–6. jelentések a drágakő, mennykő, kőeső típusú összetételéből való önállósulás útján alakultak ki. A 3. jelentéshez vö. ném. Stein ang. stone: ’kő; súlymérték.’.
☞ Szinnyei: NyH.; TESz.; MSzFE.; ÉFOu. 15: 238; NéprNytud. 22–3: 23; EWUng.→ bor-, cseppkő, grágakő, gálickő, kavics, kova, kőműves, kőolaj, kőszál, macska-², menny-, szégyen-UN UEW. № 322