különb A: 1372 u./ kewlewmb, kylemb (JókK. 89, 24–25); 1416 u./¹ ku̇lo̗mbo̗zèteſec [sz.] (BécsiK. 294); 1476 k. kwlwmb (SzabV.); 1840 küllönbség [sz.] (NSz.) J: 1 1372 u./ ’kiválóbb, jobb | vorzüglicher, besser’ # (↑); 2 1372 u./ ? ’különféle, eltérő | verschiedenartig, abweichend’ (↑), 1416 u./¹ ’ua.’ (BécsiK. 83) Sz: különbözik 1416 u./¹ meǵku̇lo̗mbo̗zo̗t (BécsiK. 311) | különbözet 1416 u./¹ kilo̗mbo̗zètè ’változatosság | Abwechslung’ (BécsiK. 56); 1784 ’különbség | Unterschied’ (Nyr. 3: 409) | különbözetes 1416 u./¹ ’különféle | verschieden’ (↑) | különbít 1456 k. kilembeyteni [sz.] (SermDom. 2: 331) | különbség 1531 kwloͤmſegys (TelK. 251) | különböztet [ma meg~] 1585 kwloͤmboͤztetoͤm (Cal. 56)
Megszilárdult középfokjeles alakulat. | ⌂ A →külön ’különböző, eltérő’ szóból alakult -b középfokjellel. Az 1. és a 3. jelentés az eredeti 2.-ból keletkezett. A szó gyakran kettőzött alakban is előfordul; vö. 1372 u./ kewlewmbe kylemb ’különböző, eltérő’ (JókK. 24–25). A különbözet származékszó ’különbség, eltérés’ jelentése a nyelvújítás korában született, feltehetőleg Dugonics András alkotása.