kül-

küljel † A: 1770 küljel (MNy. 2: 181) J: ’látszat | Anschein’ | külvilág A: 1794 külvilág (NSz.) J: ’külső világ; zajló, eleven élet | Außenwelt’ | külalak A: 1830 k./ külalakait (NSz.) J: ’külső jegy, látható forma | äußere Form, Ansicht’ | külpolitika A: 1832 kül politika (NSz.) J: ’más államokkal kapcsolatos, nemzetközi politika | Außenpolitik’ # | külügy A: 1833 kül-ügyek (NSz.) J: ’külpolitikával kapcsolatos ügy(ek) | äußere Angelegenheiten’ # | külkereskedelem A: 1842 külkereskedelmi [sz.] (Századunk 1842. ápr. 4.: 209); 1844 külkereskedelem (NSz.) J: ’más államokkal való nemzetközi kereskedelem | Außenhandel’ | Ilyenek még: külszög ’külső szög | Außenwinkel’ (1784: Szily: NyÚSz.); kültag ’társaságnak, bizottságnak nem a belső köréhez tartozó tagja | äußeres Mitglied 〈einer Gesellschaft〉’ (1887: NSz.)

Tükörfordítások előtagja, azonos a kül (→kívül) szóval. |  ≡  A tükörfordítások német minta alapján alkotott összetett szók; vö. ném. Außenwelt ’külvilág’, Außenpolitik ’külpolitika’; stb.  ⌂  A kül ’kint, kívül’ vagy ’egy tárgy felületén, felszínén’ jelentésben áll. Az összetett szó mellett párhuzamos, →külső előtagú szószerkezetek is keletkeztek; vö. külső tag ’kültag’  (1798: NSz.); külső politika ’külpolitika’  (1832: NSz.); stb.  ⌘  Nyelvújítási alkotások.

☞ TESz.; EWUng.→ alak¹, jel, kereskedik, kívül, politika, ügy², világ