kötvény A: 1792 kötevény (NSz.); 1818 k. kötvényeivel (MTSZ. 8139003) J: 1 1792 ’szövevény | (kompliziertes) Geflecht’ (↑); 2 1818 k. ’vmely intézmény által felvett kölcsön ellenében adott értékpapír | Obligation’ (↑); 3 1835 ’könyv kötése, burkolata | Einband eines Buches’ (ItK. 13: 343); 4 1851 ’szerződés | Vertrag’ (Szily: NyÚSz.); 5 1866 ’kötelezettség | Verpflichtung’ (NSz.)
Tudatos szóalkotással keletkezett származékszó. | ⌂ A →köt igéből hozták létre -vény névszóképzővel; vö. →eresztvény, →televény stb. ∼ Ugyanabból az alapszóból alkották -mény képzővel a (R.) kötemény ’kötet, kötés, illesztés’ (1763: Szily: NyÚSz.) és kötmény ’egyezmény, megállapodás’ (1833: Fogarasi: Műsz. Contractus a.) főneveket. ⊚ Mind a címszó, mind a kísérleti formák nyelvújítási származékszók. A kötvény főleg a 2. jelentésében terjedt el, és csak abban maradt használatos.
☞ TESz.; EWUng.→ köt