kódorog [1] A: 1632 kúdorgo [sz.] (NySz.); 1647 kudorgonak (NySz.); 1780 kódorog (NSz.); 1791 kodorgásra [sz.] (NSz.); 1802 kótorog (NSz.) J: ’tévelyeg; kószál | herumirren; herumschweifen’

Relatív fiktív tőből keletkezett származékszó. |  ⌂  A relatív tő eredetéhez vö. →koldul. A végződés -rog gyakorító képző; vö. →kujtorog. A szó belseji l kieséséhez vö. →kósza. A jelentésfejlődéshez vö. →csavarog, tekereg (→teker) stb.

MNy. 60: 46; TESz.; EWUng. koldul, kósza