kézenfekvő A: 1869 kézenfekvő (SzegediH. 1869. okt. 17.: [4]); 1873 kézen fekvő (NSz.); 1937 kézenfekvő (Sauvageot: MFrSz.) J: ’nyilvánvaló, magától értetődő | offenbar, naheliegend’
Összetett szó. | ⌂ A →kéz-ből keletkezett -n szuperesszívusz raggal + fekvő (a →fekszik folyamatos melléknévi igeneve) határozós alárendelő összetétele. Olyan szószerkezetre mehet vissza, mint a kézen fekszik (1892: NSz.); ez a ném. es liegt auf der Hand ’nyilvánvaló, közelében van’ mintájára alkotott tükörfordítás.