kép-

I  képmutáló A: 1416/² kepmutaloc (MünchK. 12ra) J: ’alakoskodó, kétszínű, álszent személy | Heuchler(in)’ | képmutálás A: 1495 e. kepmutalaſt (GuaryK. 130) J: ’alakoskodás, kétszínűség, álszentség | Heuchelei’ | képmutatás A: 1525 ke̗pmutatas (VitkK. 54) J: ’alakoskodás, kétszínűség, álszentség | Heuchelei’ # | képmutató A: 1527 keep mwtatoknak (ÉrdyK. 137) J: ‹fn› 1527 ’alakoskodó, kétszínű, álszent személy | Heuchler(in)’ # () | ‹mn› 1531 ’alakoskodó, készínű, álszent | heuchlerisch’ # (ThewrK. 180)II  képíró A: 1500 k. kephiro (Gl. író² a.) J: ’festő | Maler’ | képfaragó A: 1538 keepfarago (Pesti: Nomenclatura L1) J: ’szobrász | Bildhauer’ | képfaragás A: 1585 kép faragás (Cal. 66) J: ’szobrászat | Bildhauerei’ | képírás A: 1585 Kepirasnak (Cal. 462) J: ’festészet | Malerei’III  képviselő A: 1744 kép-viselö́je (MNy. 12: 268) J: 1 1744 ’vkit helyettesítő, megjelenítő személy, dolog | Vertreter, Repräsentant’ (); 2 1782 ’vmely törvényhozó testület választott tagja | Deputierter, Abgeordneter’ # (NSz.)IV  képmás A: 1794 Képmássa (NSz.) J: 1 1794 ’kép, rajz másolata; arckép | Abbild, Ebenbild; Bildnis’ (); 2 1813 ’vkinek, vminek a hasonmása | Äquivalent, Doppelgänger’ (NSz.); 3 1837 ’fakszimile | Faksimile’ (NSz.); 4 1854/ ’példa, jelkép | Vorbild, Sinnbild’ (NSz.)

Összetételi előtag, azonos a →kép¹ szóval. |  ⌂  Az első csoportban az előtagok jelentése ’az arc mint a lelkiállapot visszatükröződése’; az összetétel jelentésének alapja, hogy a megnevezett személy nem az igazi arcát mutatja; vö. →mutál. A 2. csoportban az első tag jelentése ’szobor’, a 3. csoportban a képviselő esetében ’jelkép, szimbólum’; ez az összetétel a (R.) képét viseli ’helyettesít vkit’, ’jelképet visel’  (1505: SzékOkl. 1: 307) szószerkezetre megy vissza. A 4. csoport összetételeinek keletkezését az olyan szószerkezetek, mint a képnek mása ’egy kép hasonmása’  (1748: NSz.), képe mása ’képmás, másolat’  (1787: NSz.) stb. segíthették elő, de a ném. Ebenbild ’teljesen hasonló képmás’ hatásával is számolni lehet; a képmás egyéb megnevezése: hasonmás (→hason-). – Utótagok a magyarban (címszók kivételével): mutáló, mutálás (→mutál), mutató, mutatás (→mutat), író, írás (→ír¹), faragó, faragás (→farag), viselő (→visel).

TESz. képmás a., képmutató a., képviselő a.; NytudÉrt. 92: 112; Benkő: ÁrpSzöv. 185; EWUng. farag, ír¹, kép¹, más, mut, mutál, visel