kégy † A: 1213/ ? Quid [szn.] (VárReg. 389.); 1236 ? Kuegeg [sz.] [hn.] (Györffy: ÁMTF. 1: 628); 1300 ? Kege [sz.] [hn.] (Fejér: CD. 6/2: 274); 1325/ ? Keulges, Kewgestokaya [sz.] [hn.] (OklSz.); 1456 k. kegben (SermDom. 1: 310); 1506 keed (WinklK. 271); 1541 kig̉ (Sylvester: ÚT. 2: 167); 1585 Hatar koͤlgy (Cal. 657); 1892 këgyelet [sz.] (Nyr. 21: 528) J: 1 1456 k. ’versenypálya; küzdőtér | Rennbahn, Stadion; Kampfplatz, Arena’ (↑); 2 1506 ’egy fajta hosszmértékegység 〈kb. 180–200 m〉 | Art Längenmaß 〈etwa 180–200 m〉’ (WinklK. 271); 3 [határ~] 1585 ’határkő | Grenzstein’ (Cal. 657) Sz: kegyelet 1655 ’szivárvány | Regenbogen’ (NySz.); 1815 ’liliom | Lilie’ (NSz.)

Valószínűleg alapnyelvi örökség a finnugor korból, a megfelelések azonban vitatottak. | 1 Alapnyelvi örökség. |  ≡  Osztj.  (Ko.) kǒsə ’abroncs’; karj. keč́oi̯ ’karika, gyűrű’; észt kets ’kerék; kis fogaskerék; orsó, tárcsa, korong’, kits ’álló rokka’ [fgr. *kećɜ ’kör, karika, gyűrű, abroncs’].  ⌂  A magyar cs > gy hangváltozáshoz, amely feltehetőleg a fgr. *ć hangból az ősmagyar korban, valószínűleg nyelvjárási szinten végbement különfejlődéssel magyarázható, vö. →acsarkodik : →agyar, →vicsorodik : →vigyorog. 2 Alapnyelvi örökség. |  ≡  Vog.  (T.) küš ’abroncs’; osztj.  (V.) kö̆č ’a hóbot végén lévő karika; a zsákháló és varsa szájánál lévő abroncs’; zürj.  (Sz.) ki̮č ’fülbevaló; gyűrűs napóra; hurok’; votj.  (Sz.) ki̮č, ki̮š ’hurok, kötés, masni’; cser.  (KH.) kečə ’nap (égitest); nap, nappal’; md.  (E.) či, (M.) ši ’ua.’; finn kehä ’kör, környezet, karika, gyűrű, körvonal’ [fgr. *kečä ’kör, karika, gyűrű, abroncs’].  ⌂  A szó belseji finnugor *č > m. gy hangváltozáshoz vö. →fágy, →fogy. – Az eredeti jelentése ’kör, karika, gyűrű, abroncs’ lehetett. A magyarázat gyengéje, hogy a jelentés a magyar adatok között nem jön elő. Az 1–3. jelentések jelentéskölcsönzések a lat. stadium ’futópálya, pálya; egy fajta hosszmérték’, arena, circus ’cirkusz Rómában, aréna, küzdőtér’, meta ’kúp alakú határkő’ szavakból. A római létesítmények sportversenyek számára (pl. a futópályák, cirkuszok) ugyancsak oválisak, tojásdad alakúak voltak. – A kegyelet nyelvjárási származékszó ’szivárvány’ jelentésének alapja valószínűleg e természeti jelenség ívszerű alakja; hasonló szemlélethez vö. ném. Regenbogen; fr. arc-en-ciel: ’ua.’. A ’liliom’ jelentése szemantikai okból bizonytalan.  ∼  Idetartozik: isten kecskéje ’szivárvány’  (1533: Murm. 219.): a szó belseji cs a →kecske népetimológiai hatására keletkezett.

☞ MNy. 45: 50, 61: 48; FUF. 30: 363; TESz.; MSzFE. kegyelet a.; MNy. 67: 343; EWUng.→ kengyel, kögUN UEW. № 274; UEW. № 275