kultusz A: 1693 Cultusokat (MNy. 74: 510); 1867 kultuszon (MTSZ. 8131101) J: 1 1693 ’istentisztelet; vallásgyakorlat | Gottesdienst; Ausübung der Religion’ (); 2 1851 ’rajongó tisztelet, istenítés | abgöttische Verehrung’ (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. cultus ’vminek az ápolása, művelése; tiszteletadás, imádat’ [< lat. colere ’gondoz, művel, tisztel’].  ≋  Megfelelői: ném. Kult, Kultus; fr. culte; stb.: ’kultusz, istenítés, tisztelet, imádat’.  ⌂  A korábbi változat szóvégi s-es kiejtéséhez vö. →ámbitus, →glóbus stb.; az sz-es formához vö. →cirkusz, →himnusz stb.  ∼  Összetett szavak előtagjaként is előfordul; vö. kultuszminiszter ’művelődési miniszter’  (1848: NSz.); kultuszminisztérium ’művelődési minisztérium’  (1877: NSz.); stb.

TESz.; EWUng. kultúra