kullog A: 1518 Kwllogo [sz.] [szn.] (OklSz.); 1544 kullagsz (RMKT. 2: 186); 1566 kulagion (NySz.); 1580 gulloktanac (NySz.); 1645 gullyog (CorpGr. 323); 1814 Kullongó [sz.] (NSz.) J: 1 1518 ? ’lassan, lopakodva megy, bandukol | trotten, zotteln’ # (↑), 1544 ’ua.’ (↑); 2 1808 ’kéréssel járul vki elé | jmdn um etw angehen’ (NSz.); 3 1834/ ’hátul jár, nagyon elmarad | nachhinken, zurückbleiben’ # (NSz.); 4 1877 ’ődöng | herumschlendern’ (NSz.)
kullároz × A: 1645 kullároz (NSz.) J: ’csavarog, kóborol; ólálkodik | (herum)lungern, streunen’
Fiktív tőből keletkezett származékszó. | ⌂ A tő a →kall ige tövével, közelebbről pedig a →koldul szócsaládéval függhet össze. A végződés -g, ill. -roz gyakorító képző; az utóbbihoz vö. futkároz (→fut), →toboroz stb. A jelentések kapcsolatához vö. →kalandozik, →kódorog stb.
☞ Bárczi: SzófSz.; MNy. 50: 257; Bárczi: Szók. 31; TESz.; EWUng.→ kall, koldul