kotyor × A: 1792 Kotyor (Baróti Szabó: KisdedSz.); 1838 Gugyor (Tsz.) J: 1 1792 ’bokros tüskés, gazos hely | Gestrüpp’ (↑); 2 1809 ’nedves, vizes hely | nasser, feuchter Platz’ (NSz.); 3 1838 ’gödör, árok | Grube, Graben’ (↑)
Származékszó, keletkezésmódja azonban bizonytalan. | ⌂ Az alapszó egy ’hajlat, görbület; meggörbül, elgörbül’ jelentésű igenévszó lehetett, amelynek névszói értékű tagja a →kacs. A végződés deverbális vagy denominális -r névszóképző; vö. →fodor nyomor (→nyom) vagy →odor¹, →sömör stb. A szó belseji cs ~ ty hangokhoz vö. →konty. A jelentések egy eredeti ’hajlat, görbület, görbe felület’ jelentésből jöhettek létre. ≂ Tisztázatlan idetartozású: kotymány ’iszapleeresztő nyílás az utakon’ (1795: NSz.). ⚠ A →kotyog szócsaládjával való összefüggés kevésbé valószínű.
☞ MNny. 4: 29; MNy. 43: 30; TESz. kotymány a. is; EWUng.→ kacs, kotú