kor A: 1057/ ? Koras [sz.] [szn.] (Fejér: CD. 1: 395); 1372 u./ haynalcorik (JókK. 35) J: 1 1057/ ? ’az ember életének vmely szakasza; életkor | gewisses Alter 〈des Menschen〉; Lebensalter’ # (↑), 1372 u./ ’ua.’ (JókK. 156); 2 1372 u./ ’idő | Zeit’ (↑); 3 1493 k. ’a történelemnek kisebb-nagyobb szakasza, korszak | Zeitalter’ # (FestK. 77); 4 1552 ’az az időszak, amelynek folyamán vki v. vmi bizonyos állapotban van | Dauer eines Zustandes’ (Heltai: Dial. A7b) Sz: koros 1057/ ? [szn.] (↑); 1388 Koros [szn.] (OklSz.) | korács 1456 k. korachid ’egykorú, egyidős | gleichaltrig, gleichjährig’ (SermDom. 1: 27)

Ótörök jövevényszó. |  ≡  Ujg. qur ’sor, sorrend, a létezés különböző szakaszai, rang’; oszm.  (R.) kur ’egykorú személy, dolog; csoport, osztály, fok, mérték’; kirg. qur ’idő, -szor’; stb. [?török *qur ’rendez, elrendez; feszít ‹ívet, görbületet, hajlatot›’]. Megfelelői a mongol nyelvekben is megtalálhatók.  ⌂  A magyarba átkerült alak *qur. A magyarban a szó különböző határozóragokkal ellátott névutóként szerepel: 1372 u./ mÿndenkort, efelkoron  (JókK. 33, 162), 1516 horamkorban ’jelenleg’  (GömK. 29). Ez a névutó határozóraggá fejlődött: 1372 u./ mendenkor ’mindig’  (JókK. 3). Hasonló fejlődéshez vö. török qurun [határozószó, névutó]; qurla ’-szor’ [névutó] stb.

☞ Gombocz Z.: BTLw.; MNy. 62: 394; TESz.; Ligeti: TörK. 188; Benkő-Eml. 207; EWUng.; Róna-Tas–Berta: WOT.→ -beli, -kora, korán², ős-, túl-, utó-, virág-