konvoj A: 1828 convoi (ErdélyiH. 1828. szept. 30.: 220); 1846 Convoi [es. nem m.] (Horovitz: IdSzMagy.); 1952 konvoját (NSz.) J: ’gépjárműoszlop, kocsisor 〈esetleg kísérettel〉 | Fahrzeugkolonne 〈evtl. unter Geleitschutz〉’
Nemzetközi szó. | ≡ Ném. Konvoj; ang. convoy; fr. convoi; stb.: ’járműoszlop, kocsisor ‹korábban főleg fegyveres kísérettel›’. A franciából terjedt el [< fr. convoyer ’(kereskedelmi hajót) kísér, eszkortál’]. ⌂⇒ A magyarba leginkább a németből, esetleg az angolból került. ∼ Idetartozik: konfuj ’fegyveres kíséret’ (1666: MNy. 88: 382), egy korábbi, elszigetelt külön átvétel valószínűleg a németből.
☞ NytudÉrt. 93: 32; EWUng.→ viadukt