konvent A: 1372 u./ conuent belÿekuel (JókK. 68); 1504 konventben (Századok 6: 478) J: 1 1372 u./ ’papi gyülekezet, testület; kolostor | Versammlung von Ordensleuten bzw. Priestern; Stift’ (↑); 2 1556 ? ’hiteles hely | glaubwürdiger Ort’ (MNy. 59: 93), 1606 ’ua.’ (MNy. 60: 357); 3 1587 ’hiteles helyi tisztségviselő | Urkundsperson des beglaubigten Ortes’ (MNy. 60: 357); 4 1794 ’forradalmi népképviseleti testület Franciaországban 1792-től 1795-ig | revolutionäre Volksvertretung in Frankreich 1792–5’ (NSz.)

Latin jövevényszó. |  ≡  Lat. conventus ’összejövetel, találkozás; egyesület’, (e.) ’gyülekezet, szerzetesrend; apátság, kolostor’ [< lat. convenire ’összegyűlik, találkozik’].  ≋  Megfelelői: ném. Konvent ’gyűlés’; fr. convent ’a szabadkőműves-nagypáholy gyűlése’, couvent ’kolostor, gyülekezet’; stb.  ⌂  A konvent alakváltozathoz vö. →advent stb. A 2. és 3. jelentés azon a körülményen alapszik, hogy a középkorban az (okiratkiállító) irodák (székes)káptalanok és kolostorok voltak.

☞ TESz.; EWUng.→ konvenció