kompostor × A: 1585 Ko[m]postor (Cal. 543); 1809 komposztor (NSz.); 1816 Ponkostor (Gyarmathi: Voc. 100 [ɔ: 108]) J: 1 1585 ’a szálak rendeződését szabályozó (lábbal mozdítható) alkatrész a szövőszéken, vezérpálca | Tritt(stange) 〈am Webstuhl〉’ (↑); 2 1685 ’ehhez hasonló alkatrész az esztergapadhoz tartozó széken | Tritt 〈bei einer Drehbank〉’ (NySz.)
Latin jövevényszó. | ≡ Lat. compositor ’szerkesztő, intézkedő’ [< lat. componere ’összeilleszt, összerak’; vö. komponál (→kompozíció)]. A szó műszaki használata valószínűleg a latinra megy vissza; ebben a jelentésben érthető a fr. composteur ’betűszedő; a szövőszék része’; ol. compositore ’szedő, betűszedő’, compositrice ’szedőgép’ is. ⌂ A szó belseji s-hez vö. →árestál stb. A ponkostor változat hangátvetéssel keletkezett.
☞ TESz.; EWUng.→ kompozíció