koltog × A: 1416 u./¹ koltaǵuā [sz.] (BécsiK. 41–42); 1456 k. kotaguan [sz.] (SermDom. 2: 305); 1470 coltogÿatok [g-j] (SermDom. 2: 306) J: 1 1416 u./¹ ’kopog, kopogtat | (an)klopfen’ (); 2 1754 ’fecseg | schwatzen, plappern’ (NSz.); 3 1794 ? ’dobog 〈szív〉 | pochen 〈Herz〉’ (NSz.), 1822 ’ua.’ (NSz.); 4 1805 ’kotyogó, bugyogó hangot ad | glucken 〈Flasche〉’ (NSz.)

koltant A: 1553/ meg koltantac (Tinódi: Cronica G2a) J: ’egy ütést mér vmire | an etw einmal klopfen’

kollant × A: 1791 kollantja (NSz.); 1834 Kullant (Kassai: Gyökerésző 3: 214) J: ’egy ütést mér a fejére vkinek | (jmdm eins auf den Schädel) hauen’

kólint A: 1838–1845 kullint (MNyTK. 107: 25); 1840 Kollint (NSz.); 1862 Kolintottak (NSz.); 1873 fejbe kólint (NSz.); 1887/ kóllintják (NSz.) J: [ma rendszerint fejbe ~] ’egy ütést mér vkinek a fejére | (jmdm eins auf den Schädel) hauen’

Fiktív tőből keletkezett származékszavak. |  ⌂  A szótő a →kall szóéval lehet összefüggésben. A végződések -g gyakorító képző, valamint különböző mozzanatos-műveltető igeképzők. A koltog és koltant szó belseji t-je mozzanatos-műveltető igeképzőnek tűnik. A koltog szó kótag változata mássalhangzókieséssel és pótlónyúlással keletkezett.  ≂  Valószínűleg az -l nélküli tőből keletkezett névszóképzővel a kótis ’sulyok, dugattyú, kapapács stb.’  (1792: Baróti Szabó: KisdedSz.); a nyelvjárási szó keletkezésmódja nem egészen világos.

NNyv. 3: 143; TESz. kótog a., kólint a. is, kótis a. is; EWUng. kall, kolontos