kolbász A: 1352/ ? Kolbazzallasa [hn.] (OklSz.); 1373 Kolbaz [szn.] (OklSz.); 1405 k. colbaʒ (SchlSzj. 1938.); 1650 k. kalbast (Századok 107: 81); 1763 kóbász (NSz.); nyj. kolbác (ÚMTsz.) J: 1 1352/ ? ’állati bélbe v. műanyag burokba töltött vagdalt, fűszerezett hús | Fleischwurst’ # (↑), 1373 ’ua.’ (↑); 2 1544 ’hurka | Blut-, Leber- od. Lungenwurst’ (OklSz.); 3 1843 ’ütés nyoma a testen | Strieme, Schwiele’ (NSz.)

Szláv jövevényszó. |  ≡  Szbhv. kobasa, (Ča), (Kaj) klobasa; szlk. klobása, (N.) klbása. or. колбаса; stb.: ’kolbász ‹főleg húsos töltelék›’ [tisztázatlan eredetű]. Hímnemű megfelelői: mac. колбас; cseh  (N.) klobás: ’ua.’.  ⌂  A szláv nyelvekben szórványosan adatolt hímnemű alak átvétele kevésbé valószínű. A kolbász alak a birtokos személyjelként értelmezett szóvégi a elhagyásával keletkezhetett; vö. →beszéd, →lapát stb. A 2. és 3. jelentés metafora; a 2. jelentésnél a ném. Wurst ’kolbász, véreshurka, májashurka’ hatása sem zárható ki.

☞ MNy. 5: 66; Kniezsa: SzlJsz. 272; TESz.; EWUng.→ krinolin²