szócikk megosztása

kokott ∆ A: 1866 cocotte (FővL. 1866. okt. 5.: 934); 1887 kokotekkel [kokote □] (NSz.); 1888 kokott (NSz.) J: ’könnyű erkölcsű, félvilági nő | Kokotte’

Francia jövevényszó. |  ≡  Fr. cocotte ’kiscsibe, csirke ‹a gyermeknyelvben›; kokott’ [< fr. coq ’kakas’]. Hasonló jelentéstani fejlődéshez a szláv nyelvekben vö. →kurva.  ≋  Megfelelői: ném. Kokotte; ol. cocotte; stb.: ’kokott’.

☞ TESz.; EWUng.→ kakas, kokett