kocavadász A: 1854 koczavadász (BpViszhang 1854. okt. 1.: 677) J: ’kezdő, ügyetlen vadász | Sonntagsjäger’

Összetett szó. |  ⌂  A →koca ’ügyetlen’ + vadász (→vad) jelzős alárendelő összetétele. A →koca az ’ügyetlen, alkalmatlan, képtelen’ jelentéssel más összetételekben is előfordul; vö. kocaagarász ’ügyetlen kutyavezető ‹a hajtóvadászatnál›’  (1860: NSz.); kocaszónok ’rossz, alkalmatlan szónok’  (1889: NSz.) stb. A hasonló, megvetendő értelemben használt állatnévhez vö. →barom, →liba, →tehén stb.

TESz.; EWUng. koca, vad