koboz¹ [1] A: 1251/ ? Chubzo [sz.] [szn.] (OklSz.); 1464 Kobzow [sz.] [szn.] (OklSz.); 1528 kobzoo [sz.] (OklSz.); 1549 kobozny [sz.] (LevT. 1: 57) J: 1 1251/ ? ’fosztogat, rabol, zsákmányol | plündern, rauben’ (), 1528 ’ua.’ (); 2 [ma el~] 1570 ’〈birtokot, anyagi értéket〉 hatóságilag, ítélet alapján zár alá vesz; vkitől vmit elvesz | beschlagnahmen; jmdm etw wegnehmen’ # (NySz.); 3 [el~] 1833 ’〈hatóság sajtóterméket〉 megsemmisítés céljából lefoglal | konfiszieren 〈Zeitungsausgaben, Bücher〉’ (NSz.)

Valószínűleg belső keletkezésű, esetleg származékszó. |  ⌂  Az alapszó feltehetőleg a →kopik lehet; a szóvég -z gyakorító képzőnek tűnik. A p > b zöngésedéshez vö. →terebély, →toborzék stb.  ⌂  Azzal is számolni lehet azonban, hogy az alapszó a →kap eredeti kop változata; ehhez a változathoz vö. →kopó, →koppant stb.  ⌘  A 3. jelentés a nyelvújítás korában keletkezett.  ≂  Valószínűleg idetartozik: (N.) kopoz ~ koboz ’tépdes, szakít, hámoz, lenyúz stb.’  (MTsz.). Esetleg még idetartozik: koboz ’jön-megy, keresgél, kutat, serénykedik, átkutat’  (1791: NSz.).

MNy. 49: 392; TESz.; EWUng. kap, kopik