klasszikus A: 1645 Claſſicus (MNy. 66: 234); 1698 klasszikus [?] (MNy. 64: 467); 1808/ klaszikus (NSz.) J: ‹mn› 1 1645 ’a görög–római ókorhoz tartozó, azzal összefüggő | zur Antike gehörend, sie betreffend’ (); 2 1835 ’remek, kiváló; tökéletes | vortrefflich; vollkommen’ (Kunoss: Gyal.); 3 1845 ’ősi; hagyományos | urtümlich; überliefert’ (NSz.); 4 1846 ’igazi; jellegzetes, tipikus | wahr; typisch’ (NSz.); 5 1847 ’a klasszicizmus irányát követő | dem Klassizismus entsprechend’ (NSz.) | ‹fn› 1 1792/ ’ókori (remek)író | antiker Klassiker’ (NSz.); 2 1937 ’a legkiválóbbak közül való tudós, művész | Wissenschaftler, Künstler, der mustergültige Werke geschaffen hat’ (PHLex. 581)

klasszicizmus A: 1837 classicizmust (Gáldi: Szótir. 487); 1895 Klasszicizmus (PallasLex.) J: ’a klasszikus művészi eszményt követő szellemi, művészeti irány | Klassizismus’

A szócsalád időrendben legkorábbi tagja, a klasszikus latin jövevényszó. |  ≡  Lat. classicus ’egy társadalmi osztálynak megfelelő; az első társadalmi osztályhoz tartozó’, (scriptor) classicus ’kitűnő, remek ‹író›’ [< lat. classis ’osztály; csoport; sereg’; vö. →klasszis].  ≋  Megfelelői: ném. Klassiker, klassisch; fr. classique; stb.: ’klasszikus ‹fn›’; ’klasszikus, mintaszerű ‹mn›’.  ⌂  A korábbi változatok szó belseji s-sel való kiejtéséhez, ill. a szóvégi s-hez vö. →passió, →ámbitus stb.; az sz-es alakhoz vö. →abesszin stb.

A klasszicizmus nemzetközi szó. |  ≡  Vö. ném. Klassizismus; ang. classicism; fr. classicisme; stb.: ’klasszicizmus’. A franciából terjedt el [< fr. classique()].  ⇒⌂  A magyarba leginkább a németből, esetleg még francia közvetítéssel is kerülhetett.

TESz.; EWUng. klasszis