kilogramm A: 1809 kilogram (HazKülfTud. 1809. ápr. 1.: 202); 1840 kilogramma (NSz.); 1869 kilogramm-méternyi (NSz.); 1949 kilógramonként (NSz.) J: ’〈a tömeg mértékegysége:〉 1 liter 4 °C fokos víz súlya | Kilogramm’

kiló A: 1868 kilo (MNy. 69: 365); 1876 Kilójánál (NSz.); nyj. kila, tilu (MTsz.) J: 1 1868 ’〈a kilogramm rövidebb megnevezése〉 | Kilo’ # (); 2 1911 ’egy havi fogházbüntetés | ein Monat Gefängnisstrafe’ (Zolnay–Gedényi); 3 1934 ’100 pengő, ill. később forint | 100 Pengő bzw. (später) Forint’ (Zolnay–Gedényi)

Nemzetközi szók. |  ≡  Ném. Kilogramm; ang. kilogramme; fr. kilogramme; stb.: ’kilogramm’; – a franciából terjedt el [< fr. kilo- ’kiló, ezer’ + gramme ’gramm’, a gör. χίλιοι ’kiló, ezer’ + γράμμα ’írásjegy, betű, írás; kis súly’ alapján] | ném. Kilo; fr. kilo; ol. chilo; stb.: ’kiló’.  ⇒⌂  A magyarba elsősorban a németből kerültek át; a kiló a kilogramm összetétel előtagjának önállósulássával is kelethezhetett a magyarban.  ⌂  A 2., 3. jelentés az argóban fejlődött ki; a 2. jelentéshez vö. →mázsa.  ∼  Idetartozik (ugyanezzel az előtaggal): kilométer(1855: NSz.); a nemzetközi megfelelőkhöz vö. ném. Kilometer; fr. kilomètre; stb.: ’1000 méter’.  ⌂  Az utótaghoz vö. →méter.

TESz. kiló a.; EWUng. gramm