kelence × A: 1423 ? Gelenczemezeu [hn.] (Nyr. 105: 355); 1462 Kelencze (Csánki: TörtFöldr. 1: 557); 1524 kelencze (MNy. 13: 123); 1627 Meh kelencze (MNy. 80: 249); 1676 kélencz (MNy. 80: 249); 17. sz. kölöncze (Ethn. 67: 461) J: ’egy fajta (körülkerített) méhes | Art (umzäunter) Bienenstand’

Valószínűleg szláv jövevényszó, megfelelői azonban vitatottak. | 1 Nyugati szláv vagy ukrán jövevényszó. |  ≡  Vö. cseh  (N.) kalenice ’(eredetileg: iszapos szalmakötegekkel befedett) tetőgerinc’; szlk.  (N.) kalenica ’tetőgerinc’; le. kalenica ’ua.’; ukr.  (N.) калини́ця ’a tetőgerinc befedéséhez használt iszapos szalmaköteg’ [< szláv *kalъ ’iszap, sár, üledék’]. 2 Szláv, esetleg orosz jövevényszó. |  ≡  Vö. or.  (N.) кла́дница ’boglya, kazal; farakás; körülkerített hely, ahol a kéveszárító állványok állnak’ [< szláv *klad- ’fektet, helyez’]. Vö. még f.-or.  (N.) кладь ’állvány a méhkaptáraknak a fákon’.

A szócsaládhoz még |  ⌂  Az első származtatásnak főleg jelentéstani nehézségei vannak, a másodiknak fonetikai: a magyar szó ugyanis palatális hangrendű.  ⚠  Más származtatások különböző szláv nyelvekből kevésbé valószínűek.

Kniezsa: SzlJsz. 261; Ethn. 67: 455; TESz.; Nyr. 105: 355; EWUng. kalangya, kálista