kardinális² A: 1708 Kárdinál (Pápai Páriz: Dict. Cardǐnālis a.); 1826–1827/ cardinális (NSz.); 1880 kardinális (NSz.) J: ’sarkalatos, alapvetően fontos, legfőbb | grundlegend, kardinal’
Latin jövevényszó, esetleg német közvetítéssel is. | ≡ Lat. cardinalis ’sarkalatos, legfőbb, kimagasló’, tkp. ’fordulópontot, súlypontot képző’; – vö. még ném. kardinal ’jeles, kitűnő, legfőbb’. A latinban a lat. cardo ’sarokvas, ajtópánt; sarokpont, fordulópont’ szóból. ≋ Megfelelői: fr. cardinal; ang. cardinal; stb.: ’kardinális’ ⌂ A szóvégi s-hez vö. →brutális stb. A kardinál változathoz vö. szintén →kardinális¹.
☞ TESz.; EWUng.→ kardinális¹