kapaszkodik A: 1520 k. kapazkodek [] (BodK. 15); 1604 Kapoʃʒkodom (Szenczi Molnár: Dict.); nyj. kapackodik, kapaskodik (MTsz.) J: 1 1520 k. ? ’fogódzkodik | sich klammern’ # (), 1604 ’ua.’ (); 2 1520 k. ? ’fogódzkodva igyekszik felfelé jutni; lassan, óvatosan felfelé halad | hochklettern; bergauffahren’ # (), 1619 ’ua.’ (NySz.); 3 1734 ’ragaszkodik vkihez, vmihez; támaszt keres vkiben, vmiben | anhänglich, treu sein; eine Stütze suchen’ (NSz.); 4 1750 ’törekszik | streben’ (Wagner: Phras. Enitor a.); 5 1891 ’〈tárgy, alkatrész〉 hajlott, horgas részével egy másik horgas részbe beilleszkedik, beakaszkodik | sich festhaken’ (AkÉrt. 2: 15) Sz: kapaszkodó 1818 kapaszkodó ’meredek útszakasz | steiles Wegstück’ (Márton J.: MNSz.–NMSz. Verrūca a.); 1857/ ’olyan dolog, amelybe fogódz(kod)ni lehet | Handgriff zum Anklammern’ (NSz.)

Származékszó. |  ≡  A →kap ’(meg)ragad, (meg)fog; vmi után kap, kapdos’ gyakorító-visszaható képzős alakja. A keletkezéséhez valószínűleg az időrendben korábbi ragaszkodik (→ragad), támaszkodik (→támad) analógiája is hozzájárult. A 3., 4. jelentés metafora az 1. jelentés alapján.

TESz.; Benkő: FiktI. 25; EWUng. kap