kankalék² × A: 1775 kankalék (Magyary-Kossa: OrvEml. 2: 262) J: ’kankalin | Schlüsselblume (Primula)’
kankalin A: 1783 Kankalin (NSz.) J: ’egy fajta tavaszi, évelő növény | Schlüsselblume (Primula)’
Származékszó egy fiktív tőből, keletkezésmódja azonban bizonytalan. | ⌂ A tő (’meggörbül, elgörbül, esetleg görbe’ jelentéssel) összefügg a →konya vagy a →kukora (vö. még →kacs) szócsaláddal. A szóvég névszóképző; vö. →kankalék¹. – A szó belseji nk-hoz vö. →kankó². A kankalin alak keletkezésénél esetleg a →kökörcsin szó is szerepet játszhatott. A megnevezés alapja az lehet, hogy a kankalin virágja kampószerűen lóg a szárán. Hasonló szemlélethez vö. (N.) kankó ’nárcisz; lepényfa, gledícsia’ (Nyatl.), konkó ’kankalin’ (Nyatl.); stb.
☞ Bárczi: SzófSz.; MNy. 57: 299; TESz. kankalin a.; EWUng.→ kacs, konya, kukora